Mit vár a férfi? Mit vár a nő?
Egy csók. És más semmi vagy minden?
Barbara fordult hozzám egy általánosnak mondható, bár egyáltalán nem evidens problémával. Elmesélte, hogy összeismerkedett egy férfival, aki kedves volt, intelligens, megértő. Jól lehetett vele beszélgetni, kiderült, hogy a zenei, kulturális ízlésük is sok egyezést mutat. Barbara dekoratív, izgalmas nő, kiváló társalgó, gyorsan fölkelti mindenféle típusú férfi figyelmét, ezért könnyen ismerkedik. Aztán viszont, amikor kiderül céltudatossága, komoly gondolkodása, az „egyszerűbb esetek” fölismerik ezt és lekopnak. István azonban más. Őt felvillanyozta Barbara lénye, meghívta magához vacsorázni. Az este kiválóan alakult, a nyáresti langyos szellő, a budapesti panoráma az esti fényekkel csakhamar romantikus hangulatba hozta az újdonsült párt, és hamarosan szenvedélyes csókolózás vette kezdetét. Barbara érzéki nő, testével-lelkével átélte a hosszúra nyúlt pillanat gyönyörét, István pedig érzékelve reakcióját, rövidesen többet akart. Ebben Barbara már nem volt benne, de a romantikus hangulat, a bensőségesség reggelig megmaradt.
Nem, nem a várt fordulat következik, hogy „Majd hívlak!”. Egy másik, talán nem annyira ismerős forgatókönyv szerint folytatódott a sztori: István beijedt, de hajlandó volt beszélni, chat-elni. Elmondta, hogy túl gyorsan történtek meg az események, ő ennél lassabban szeret haladni, most össze van zavarodva és nem tudja, mit akar. Barbara persze csalódott, hogy egy újabb pasi, aki át akarja őt ejteni.
Szerintem viszont más a helyzet. Először is: mindkettejüknek igaza van, amikor visszamenőleg több időt akarnak szánni az ismerkedésre. Úgy tűnik, István komoly férfi, akit érdekel a színes egyéniségű Barbara, hiszen hajlandó hosszasan írni és beszélni vele. Azonban ha hamar szexre kerül a sor, István nem kap arra alkalmat, hogy kénytelen legyen Barbarát közelebbről is megismerni és feltehetőleg hamarosan el is tűnik a színről. Így viszont a kötődés, ha tényleg van vonzalom, elkezd kialakulni, és az első szeretkezés tovább erősíti a kapcsolatot.
Másfelől nagyon úgy tűnik, hogy azt a csókot és Barbara szenvedélyes reakcióját a két fél másként értelmezte. Barbara önmagát adta, teljes lényét, gátlások nélkül. De csak a csók erejéig. Abba viszont mindent beletett. És ezt a teljes átadást értelmezhette István félre, aki valószínűleg tényleg lassabban szeret haladni, talán Barbara flörtjelzései nélkül meg sem csókolta volna őt. Ebben az esetben viszont a heves reakció őt úgy beindította, hogy leghőbb vágya volt szeretkezni a nővel. Amit utólag hogyan is értékelt volna? Mindenesetre nem lett volna ez a tette összhangban az énképével, ezért valószínűleg eltávolodott volna, mivel egy normálisnak tekinthető párkapcsolatra még nem volt felkészülve. És ha tényleg olyan komoly férfi, akkor még a lelkiismerete is abajgatta volna.
Aki ismer ellenpéldát, vagyis olyan esetet, hogy rövid ismeretség után hamar összejött a szex és gyönyörű, boldog párkapcsolat alakult ki, megnyugtatom: én is ismerek ilyet. Mégis: aki hosszútávú, tartós párkapcsolatra vágyik, annak továbbra is nagyanyáink jótanácsát tudom továbbadni: hagyjunk és adjunk egymásnak időt az alaposabb megismerésre! Közben szövődnek a láthatatlan szálak, amiket az első szex megszilárdít és minden további megerősít.
Itt pedig arról a 8 okról olvashatsz, miért jó és helyénvaló dolog csókolózni:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: